Ma végre büszke voltam magamra és az is kiderült, hogyan lesznek utolsókból az elsők... Találkozás két cuki kutyával, az egyikükben a sorstársamra leltem.... :-)
Ez a nap úgy kezdődött, hogy elbúcsúztam Sharontól, többé már nem fogom őt látni. Még egy plusz napot iktatott be, így lesz ideje körülnézni Lugóban, majd másnap busszal továbbutazik Sarriába, ahol a barátnőjével folytatja immár a Francia úton. Szokás szerint én indultam el elsőnek, Anna majd később jön utánam, úgyis hamar utolér. Reggel 7 órakor léptem ki az apartmanház kapuján. Rajtam kívül egy lélek sem járt az utcán, a spanyoloknak ez még nagyon korai időpont az ébredezéshez. Előző nap megnéztük, hogy merre vezet ki a jelzés a városból, így csak az első nyílig kellett nagyon figyelnem, onnan már az útjelzések vezettek tovább.