El Camino zarándokút - egy magyar zarándok útjai

Andrea az El Caminón

Ha El Camino, akkor poloska? - Az ágyi poloskáról őszintén

Az El Camino rettegett fenevada - az ágyi poloska

2016. szeptember 15. - Andrea az El Caminón

Hogyan kerüljük el? Mit tegyünk, ha megtörtént a baj? Tippek, jó tanácsok saját tapasztalatból merítve.

1_el_camino_zord_felhok.jpg

Amikor ennek a posztnak a megírásához készülődtem, azon tanakodtam, hogy vajon milyen képi illusztrációkat válasszak. Kézenfekvőnek tűnt, hogy magáról a poloskáról gyűjtsek fotókat, aztán elvetettem az ötletet. Először is azért, mert leginkább saját magam által fotózott képekkel igyekszem színesíteni az oldalt, márpedig poloskát nem fotóztam, másodszor pedig a poloska képével nem jutnánk közelebb a megoldáshoz. Ezért aztán a poszt elejére egy felhős, homályos, vészjóslóan borongós kép került, ami bizonyára jól tükrözi az útra készülők aggodalmait, amikor erre a ronda kis élőlényre gondolnak. Az írás végére azonban egy olyan képet tettem, ami remélhetőleg megnyugvást ad az olvasónak, hiszen a felhők között átszűrődik a fény és mint tudjuk, a felhők fölött mindig kék az ég! :-) Csapjunk hát bele a téma boncolgatásába.

Az, hogy nem fotóztam poloskát, nem jelenti azt, hogy nem találkoztam vele személyesen. Sajnos de, csak akkor éppen nem azon járt az eszem, hogy előkapjam a telefonomat és megörökítsem a kis dögöt az utókornak. Később rájöttem, hogy ennek a találkozásnak valószínűleg azért kellett megtörténnie, hogy megoszthassam tapasztalataimat veletek. :-) Az ágyi poloska témáról (spanyolul chinche - ejtsd csincse) bőven fellelhető mindenféle leírás az interneten, sőt poloska fotók garmadája is rendelkezésre áll egy-két kattintás után, ezért én most ezeket kihagynám. Inkább a saját tapasztalataimat írom le és azt a jó tanácsot, amit nagyon szeretnék elültetni minden útra készülő zarándoktársunk fejében: Ne hagyd, hogy az utadat a poloskától való rettegés befolyásolja, tönkretegye!

A saját sztorimat már olvashattátok a portugál camino útinaplómban itt, de azt ígértem, hogy a részleteket majd egy külön "poloskás" posztban fogom kifejteni. Fúj, ez a szó is milyen undorítóan hangzik, ugye? Pedig nem kell megijedni tőle, túl lehet élni, én is itt nyomkodom még a billentyűket... :-) Velem röviden annyi történt, hogy amikor 2015. szeptemberében a portugál út végén Santiagóba értem, akkor a Seminario Menor alberguében szálltam meg, ami egy hatalmas kolostorból kialakított több száz ágyas zarándokszállás. De nem ám közös hálóteremben  aludtam 12 euróért, mint egy rendes zarándok, hanem urizáltam és külön szobát választottam, hiszen az csak 3 euróval került többe... Jól rá is fáztam! Amikor felemeltem a matracot, ott mászott az ágyrácson a kis dög! Gyorsan agyonnyomtam, széttrancsíroztam és azt hittem, hogy ezzel letudtam a veszélyt. Itt követtem el a hibát! A helyes cselekedet az lett volna, hogy azonnal lemegyek a recepcióra és kérek egy másik szobát vagy beköltözöm a közös hálóterembe vagy átmegyek egy másik szállásra. A gond az volt, hogy nem a becsekkolásnál néztem a matrac alá, hanem lefekvéskor, amikor már éjfél is elmúlt... Tanulság: rögtön az ágy elfoglalásakor nézz be a matrac alá, nem később, nem fürdés után, hanem akkor ott íziben.

Na és mit is keressünk a matrac alatt? Először is magát a dögöt, ha lesz olyan szíves megmutatni undormányos testét és fel-alá mászkálni az ágyrácson. Ha furfangosabb példánnyal van dolgunk és netán ő is ugyanolyan rémülten bújkál előlünk, mint amilyen rémülettel nézünk be hozzá, akkor leginkább kis fekete pontszerű poloska kakikat érdemes vizslatnunk. Ha egyiket sem látunk, megnyugodhatunk. Ha netán mégis találnánk egy élő, mászó, szaladó förmedvényt és sikerül jól megölni, akkor se feküdjünk bele abba az ágyba, mert ahol egy van, ott valószínűleg több is lehet. Én is így jártam, azt hittem, hogy mivel kinyírtam a galád vérszívót megszabadultam a veszélytől, de nem. Másnap gyanús szúnyogcsípés szerű pöttyeim lettek és elkezdtem viszketni. Itt jön el a következő hiba, ne kövesd el te is. Ha halvány csípések jelennek meg rajtad és viszket, ne áltasd magad azzal, hogy szúnyogcsípés! Spanyolországban, legalábbis az El Camino környékén nincsenek szúnyogok. Az nem szúnyogcsípés lesz, hanem...., tudod mi, ugye? Tulajdonképpen mindegy is, mert második napra már eléggé fog viszketni és még pirosabb lesz, szóval elég egyértelmű lesz, hogy poloska csípés áldozata lettél. Aggodalomra azonban semmi ok, most jön a kezelés.

Először is keress egy olyan alberguét, ahol van mosógép. Ha kell, borítsd fel az előre betervezett távot, amúgy sem érdemes a caminón tervezgetni. Itt a remek alkalom, hogy egy kicsit spontán légy. Akár 5, akár 10 vagy 15 km-re, de menj olyan alberguébe, ahol van mosógép! Mosd ki az összes ruhádat legalább 60 fokban, a hálózsákot is! Mindent, az utolsó legkisebb darabig. Amíg ezek forgolódnak a mosógépben menj el fürdeni, barátkozz a csípéseiddel és kend be őket a gyógyszertárban vásárolt krémmel. Erről majd lentebb írok még. Ezután a szintén gyógyszertárban vásárolt poloska elleni spray-vel fújd be az összes nem mosható tárgyadat, úgymint hátizsák, szandál, hajkefe, övtáska és tedd ki a napra őket száradni. A dög ugyanis utálja a fényt, spray-vel társítva pedig végzetes a számára. Nekem nagy szerencsém volt, mert amikor ezt a procedúrát végeztem, akkor éppen Muxiában az Albergue Delfinben szálltam meg - tudjátok, ez a magyar szállás - ahol akkor Balázs volt a hospitalero és rajtam kívül nem volt más vendég még az érkezésemkor, tehát nyugodtan tudtam pepecselni. Íme a fotók a kertben száradó lefújt holmikról.

Ha bírod még idegekkel és nem fordultál még le a székről, akkor most fogsz. Vagy nem. Bemutatom saját, első osztályú csípéseimet, csak itt, csak most, csak nektek, amint egy szál kendőbe burkolózva várom, hogy a ruháim megszáradjanak. Nem azért teszem fel, hogy elrettentselek az úttól, hanem azért, hogy felismerd, ha netán veled is megtörténik a baj és ne járj így, mint én, ne kövesd el azokat a hibákat, mint én, mert akkor nem lesz ennyi csípésed. Azt nem garantálom, hogy nem találkozol a jelenséggel, de minimalizálni lehet a kellemetlenségeket. Balázs szerint egyébként engem nem egy, hanem jó néhány példány megmarhatott, mert nagyon sok csípésem volt. Ő már régóta volt hospitalero, így nyilván több ilyen esetet is látott, tehát elhiszem neki. Valószínűleg az volt a végzetes hiba, hogy egy külön szobát választottam a Seminario Menorban, ahol előttem talán napok, hetek óta nem járhatott senki, így a kis dögök jól ki voltak éhezve... Tanulság: nem külön szoba, hanem közös hálóterem, amit naponta takarítanak.

Ha idáig eljutottál az olvasásban és még nem ájultál el, akkor menni fog. :-) Szóval visszatérve a gyógyszertárra azt tudom tanácsolni, hogy amíg bandukolsz a mosógépes albergue felé, útközben keress egy patikát. Itthonról vihetsz magaddal Fenistil gélt - az amúgy is sok mindenre jó - plusz Fenistil kapszulát vagy valamilyen antihisztamint, ami enyhíti a viszketést. Nekem ebben is szerencsém volt, mert Balázs belém tömött 2 tabletta valami antivakarint és tényleg használt. A Fenistil úgy általában jó minden csípésre, de Spanyolországban a gyógyszertárak fel vannak készülve a poloska csípések kezelésére és speciálisan erre is lehet kérni kenőcsöt. Elég ha annyit mondasz a gyógyszerésznek, hogy csincse vagy csincsa, megértik és máris hoznak valami fincsi kis kencét. Én Calmiox krémet kaptam, de ahogy a képen is látható, a hatóanyaga valami hidrocortison féleség. Mindenesetre nagyon kellemes volt és főleg, használt. A csípések szép fokozatosan kb. két hét alatt múltak el...

8_el_camino_poloska_krem.jpg

Még egy fontos dolog. Ha megtörtént a baj, ne keseredj el, ne szégyelld, nem a te hibád! Még azt sem mondanám, hogy a szállás a hibás, hiszen hiába takarítják rendesen, lehet, hogy épp előtted vitte be valaki. Mindenesetre a legokosabb, ha szólsz a szálláson és jelzed, hogy mi történt. A legjobb, ha már azon a szálláson is szólsz, ahol felfedezted a bajt, hogy tudjanak róla, idejében le tudják fertőtleníteni az ágyat és a környékét. A következő alberguében is érdemes segítséget kérni a hospitalerótól, mert sokkal több odafigyelést és törődést fogsz kapni, ha tudnak a dologról, mintha egyedül akarnád megoldani. Azt pedig mindenhol be kell tartani, hogy hátizsákot nem teszünk fel az ágyra semmilyen körülmények között sem.

A saját poloskás történetem 2015. szeptemberében történt és akkor ott megfogadtam, hogy soha többé nem teszem be a lábam a Seminario Menorba.  2016-ban azonban ismét megjártam az El Caminót, a francia utat, aztán ahogy annak lennie kell, az élet úgy rendezte, hogy újra ott álltam a Seminario Menor előtt... Nagy duzzogva bementem, de már okulva az előző évi esetből szóba sem jöhetett a külön szoba, hanem a közös hálótermek egyikében foglaltam el egy ágyat. Kijelenthetem, hogy nem volt semmi baj, nem volt sem poloska, sem csincsa, minden gond nélkül megúsztam az éjszakát! :-)  A 2016-os utam összesen 39 napig tartott - beleértve az utazást, Finisterrét és Muxiát is - és szerencsére nem szedtem össze semmi vérszívót és más vadállatot sem. Ezt csak azért mondom, mert szeretnék mindenkit megnyugtatni, hogy egy kis odafigyeléssel elkerülhető, de legalábbis minimalizálható a poloska veszély. A legjobb azonban, ha túl sok energiát nem szenteltek a dolognak, nem érdemes bevonzani a bajt. Az első utamon 2011-ben egyáltalán nem foglalkoztam ezzel és nem is találkoztam egyetlen darab vérszívóval sem. 2016-ban persze minden alkalommal benéztem a matrac alá, hiszen bennem volt még az előző évi kellemetlen tapasztalat, de kedves zarándoktársnőm, Erika ugyanúgy nem izgatta magát, mint anno jómagam és nem is csípte meg semmi. Tényleg működik az az elmélet, hogy aminek nagyon sok figyelmet szentelsz, azt valamilyen szinten bevonzod akkor is, ha negatív kontextusban gondolsz rá és mantrázod, hogy nem akarok poloskát. Nem kell hát mást tenned, mint élvezd az utat és gyűjts sok-sok pozitív élményt! Ha a dolog pedig mégis megtörténne, akkor vedd könnyedén, kezeld le magad a fentiek szerint és légy büszke magadra, hogy ezt is meg tudtad oldani!

Buen camino, Peregrinos! :-)

9_el_camino_kek_eg.jpg

A bejegyzés trackback címe:

https://mundicamino.blog.hu/api/trackback/id/tr9811689605

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

zoliopata 2016.09.15. 14:38:53

Nem kell hozzá Camino,mi egy thermálhotelben szereztünk be fejenként több tíz csípést,most rettegve várjuk sikerült-e hazahoznunk egy pár példányt belőlük.

Árva Gabriella · http://travelbug.blog.hu/ 2016.09.15. 23:03:27

Mi az Egyesült Államokban utazgatva minden egyes hotelben az ágy alapos átnzésével kezdjük a szoba elfoglalását. Akármilyen fáradtan, akárhány mérföld van a lábunkban. Nagyon fertőzött Kalifornia, ottani hotelkeresésnél érdemes min. 2 bedbug-report-oldalon leellenőrizni a szállodát foglalás előtt.

zsurzsenka 2016.09.16. 21:05:01

Ahol sok ember megfordul, ott előbb-utóbb felbukkan a poloska is. Mindent zárható zacsiban tárolni, hálóhelyiséget, nappaliban kanapét átvizsgálni, és ha csipés van reggel, akkor lángszórózni. Mert ha hazaviszed, akkor véged.
süti beállítások módosítása