Sziasztok!
Ma (is) nagyon jo napunk van!!! Puente Villarente-bol irok egy szupi szallasrol. Tegnap elokerult Fabrice, aki most mar nem enged minket szem elol teveszteni, igy reggel 7-kor az albergeue elott vart minket meleg csokis croissanttal es egyutt indultunk a mai utnak. Ma mar muszaj lesz neki fozni valami finomat, mondjuk lecsot. :-) Szerintem mar hire van a lecsonknak. Egesz uton enekeltunk. Fabrice mp3 lejatszojan francia dalokat hallgattunk, koztuk a Dalida-Alain Delon parostol a Paroles-t. Amikor Krisztiek elore mentek, jobban mondva en lemaradtam, meg mindig hangosan enekeltem, hogy Paroles, paroles, paroles... azt hittem senki nem hallja, de egyszer csak utolert egy zarandok es megkerdezte, hogy jol vagyok-e. Lehet, hogy nagyon hamis voltam? :-)
Szoval minden ngyon klassz, a labam meg mindig jol mukodik, sehol egy seb vagy serules, csak estere egy kicsit faj. Mostanaban sik tajakon haladunk, keresztul a Mesetan, de mar latjuk a Leon mogotti hegyeket. Lelekben keszulok a hegymenetre...
A multkor bementunk egy gyogyszertarba, hogy megmerjek a sulyomat, mert a nadrag mar leesik rolam, erre majdnem elajultam, mert tobbet mutatott a merleg, mint amikor elindultam! Most viszont biztos vgyok benne, hogy atalakultam izmossa :-)), mert az izom tenyleg nehezebb!! Erzem, hogy fogytam, de inkabb korfogatban, mint sulyban, majd meglatjatok. Ennek az az elonye, hogy barmit megehetek itt, mert ugysem hizom tole.
Most nem tudok mast irni. A hastanc szekcionak es Annanak uzenem, hogy hamarosan leteszem a koveket a Cruz de Ferronal!!! Toth Andi, nagyon orulok, hogy olvasod a blogot!!
Puszi mindenkinek!
Andrea
Tovább a következő bejegyzéshez >>>
