Titkos jeleket kerestünk, becsatlakoztunk a Fancia útba, áthaladtunk Melidén és még pulpót sem ettem, ellenben előkerült egy vaddisznóóóó!
Reggelre sorstársam (a villámlástól félő kiskutyus) az ágyam alól visszament spanyol gazdájához, aki még javában húzta a lóbőrt. Oly annyira kényelembe helyezte magát, hogy egyenesen a gazdi lábánál feküdt fent az ágyon... Az előzős német fiatalok már elindultak, persze úgy hagyták az ágyukat, nem szedték le a párnahuzatot és a lepedőt... Összepakoltam a cuccomat és kimentem az étkező helyiségbe, majd Anna is lejött az emeletről. Ittunk egy kávét és szokás szerint előbb elindultam, mert nekem lassúbb a tempóm.