A mai nap címszavakban: Mindig csak felfelé, Mária-szobor, birkák, lovak, food-track, kedvenc fotók, kőkereszt, végre lefelé, varacskos disznó. Sikerült! :-)
Alig aludtam az éjjel. Azt gondolná az ember, hogy a kimerültségtől majd hamar elnyom az álom és ez eddig a legtöbbször így is volt, de most nem. Forgolódtam, nyugtalanul vártam, hogy végre álomba merüljek, de valahogy nem sikerült. Furcsa érzések kerítettek hatalmukba, mindenféle gondolatok jártak a fejemben és őszintén szólva egy kicsit meg is ijedtem az egészségi állapotom miatt, mert eddig ilyet még nem tapasztaltam. A szívem hevesen kalapált (vagy csak úgy éreztem) és hiába mondogattam magamban, hogy aludni kell, ki kell pihennem magam holnapra, csak nem jött álom a szememre. Már jócskán elmúlt éjfél, amikor visszagondoltam az előző napi rosszullétemre, többször lepergett előttem az egész jelenet és mit mondjak, nem volt megnyugtató. Végül valahogy biztosan elnyomott az álom, mert reggel 6-kor a telefonomra ébredtem, de inkább csak felszínesen aludhattam.
