A Vía de la Plata zarándokút feléig jutottunk, itt most egy időre abbahagyjuk. Az utolsó két napot Salamancában és Segoviában töltöttük, látnivaló volt bőven!
A buszunk csak 13 óra után indult tovább Segoviába, így volt időnk körülnézni Salamanca óvárosában. Én továbbra is túrabottal közlekedtem, mert a jobb bokám nem akart javulni, de így is csak sántikálva jártam. Visszasétáltunk tehát a városközpontba, ahol szebbnél szebb díszes épületben gyönyörködhettünk. Először Salamanca egyik büszkeségét, az egyetemi épületegyüttest mutatom be, mely fotók még előző nap este készültek. Igen, este 20:15-kor, de a nap még akkor is hét ágra sütött.
Az óvárosban elsétáltunk a kagylódíszes gótikus palota, a Casa de Concha mellett, majd a Cervantes Intézet bejárata előtt. A lenti blokk utolsó fotóján az esti fényben pompázó Plaza Mayor látható.
Sajnos a katedrálist nem fotóztuk le kívülről, olyan monumentális volt, hogy nem fért bele egy képbe vagy nem is tudom hogy miért, ezért azt a képet tettem be ide, amelyen a megérkezésünkkor a római hídról látható a távolban.
Szerencsére délelőtt még nem volt tolongás a katedrálisnál, így kényelmesen, sorban állás nélkül léphettünk be a csodálatos szentélybe. A belépő nem volt olcsó, 10 € összeget kértek fejenként és a zarándokigazolványunk felmutatása után is csak 1 € kedvezményt kaptunk, de legalább pecsételtek a credenciálunkba. Összehasonlítva másfél éve Burgosban a belépő 7 € volt a katedrálisba és a zarándokok féláron léphettek be. Íme tehát néhány kép a salamancai katedrálisról a teljesség igénye nélkül.
Hamar elszaladt a délelőtt és a szokásosnál több időt kellett hagynunk, hogy elballagjunk a buszpályaudvarra, mivel katasztrofálisan sántán tudtam csak haladni. Salamancától elbúcsúztunk, azonban mintegy háromórányi buszozás után megérkeztünk Segoviába. A lenti képeken látható a buszpályaudvar, ahol Rózsa birtokba is vette az egyik rugós hintalovat. :-) A további képeken a pályaudvar szomszédságában található kényelmes szállásunk látható.
Éppen csak ledobtuk a cuccainkat és máris elindultunk felfedezni Segovia belvárosát. Elsétáltunk a város legfontosabb nevezetességéhez a régi római vízvezetékhez, amely szinte mindenhonnan látható. Szerencsére csodálatos napsütéses időt fogtunk ki (de jó lett volna ilyen az utunk elején), így minden oldalról szép fotókat készíthettünk a monumentális műtárgyról.
Egy lépcsősor vezetett fel a vízvezeték tetejéhez, de sajnos nem lehetett felülről szemlélni a vezetéket, hiányzott még másfél méter. Pedig nagyon szerettem volna látni, vajon hogyan alakították ki magát a vízvezeték V vagy U alakú belsejét, de a cél előtt lezárták a feljutás lehetőségét, így meg kellett elégednünk a lentebb látható képekkel. A kilátás mindenesetre lenyűgöző volt onnan a magasból.
Ezután nem mentünk vissza a vízvezeték talapzatához, hanem fent maradtunk a város fölé magasodó domboldalon és ott bóklászva találtunk rá a színház épületére és Segovia városházára, na meg természetesen az itteni Plaza Mayorra.
A Plaza Mayorról megpillanthattuk a katedrális tornyait is, így természetesen arra vettük az irányt.
Segovia katedrálisában csak 4 € összeget kellett fizetnünk a zarándokigazolványunk felmutatásával, azért ez sokkal barátibb, mint Salamancában volt.
Lefotóztam még a katedrális másik, napsütötte homlokzatát is, aztán visszasétáltunk a főbejárathoz, mert csak ott lehetett elhagyni a helyszínt.
Másnap még elutaztunk Madridba, ahol szintén eltöltöttünk egy fél napot, így a Vía de la Plata utunk némi turistáskodással zárult. Bizonyos okok miatt Madridról nem tudok feltenni képeket, de ez most nem is fontos, talán majd egyszer elmesélem, de az is lehet, hogy nem. Köszönöm, hogy velünk tartottatok! Hamarosan újabb úttal jelentkezem, addig is jó készülődést az útra indulóknak és kellemes nosztalgiázást a régi caminósoknak! :-)
Ha tetszett, nyomj egy lájkot és/vagy a megosztás gombot is... Köszönöm! :-)
